Jász-Nagykun-Szolnok megye

Mezőtúr az Észak-Alföldi régió természeti és kultúrtörténeti értelemben vett égköve, a fesztiválozók egyik legkedveltebb vidéki célterülete, a Körös-Berettyó közelségének köszönhetően a természetjárók kedvence. A település sikeresen megőrizte történelmi és építészeti emlékeit, melyeket programok, rendezvények keretében hasznosít és tart életben. A Városházát körülölelő városmag ma is őrzi az egykori mezőváros fénykorának hangulatát, élő eleme a településnek, a turisztikai hasznosítás lehetőségét magában rejtő építészeti és kultúrtörténeti emlékek „gyűjtőhelye.

A szabadon álló, U alaprajzú, kéttraktusos, magasföldszintes, nyeregtetős főépület, az udvari homlokzat középső szakaszán falazott mellvédes, kosáríves tornác, a bejárat fölött attikával és a Gosztonyi család címerével. A főépületben síkfödémes helyiségek, boltozott folyosók, 18. század második felei ajtók. Feltehetően 17. századi épület felhasználásával (udvari szárny) épült 1728-ban,1823-ban a magasföldszintes épületrésszel bővítették.

A védendõ objektum leírása: A Bíró család jómódú értelmiség családként élt Fegyverneken. A kastély a XX. Század elején épült. Jelenleg bérlakásoknak ad helyet, ennek megfelelõen jelentõs belsõ átalakítások történtek, homlokzati megjelenése azonban az eredeti állapotát megtartotta.

Az eredetileg földszintes kastélyt az 1800-as évek első harmadában Halasy Károly, építtette fel, késő barokk stílusban. A kastély építészeti érdekessége, hogy a késő barokk stílust egy korábbi irányzat, a bécsi barokk jegyeivel egészítették ki. Ez az átépítés Horthy Miklósnénak volt köszönhető, akinek a család bécsi tartózkodásának idején a Mária Terézia-kori, gyönyörű barokk épületek nagyon megnyerték a tetszését.

Mezőtúr-Pusztabánrévén áll az 1936-ban emelet műemlék kúria, amelyet Lelbach Irén építetett. 1930 vásárolta meg a birtokot, miután második házassága megromlott Habsburg Albrecht főherceggel. Innen ered a kastély helyi elnevezése is: Hercegasszony- vagy Albrecht-kastélynak

A mai nevén Örményes-Bírómajorban (Örményes 1950-es önállóvá válásáig Fegyvernek külterülete volt) álló, szintén szecessziós stílusú kastélyt azonban már ők emelték — egy régebben ott álló épület kibővítésével — a XX. század elején. Az épület főszárnyára az 1920-as években emeletet húztak. Ekkor a homlokzatokat historizáló jellegű, neobarokk formaelemekkel alakították ki. Ezt a bővítést már valószínűleg fiuk számára végezték a tulajdonosok.

Derzstomaji pusztában felépített kastély dr. Magyary-Kossa Géza nevéhez fűződik. Az épületet az 1900-as évek elején emelték fel a család birtokán. A helyi hagyomány szerint a középkori monostor köveit is beépítették. Az 1930-as évek második felében Nemes János gróf vásárolta meg a birtokot. A 2. világháború után államosították az épületet.

A török hódoltság korában lakatlanná vált Szenttamás-pusztát az Almásy család telepítette be újra, ők 1716-ban és 1720-ban szereztek birtokjogot a Törökszentmiklóst övező területekre. Az örökváltsági szerződés megkötése után a Szenttamási-pusztai részt Almásy Imre gróf, az épületegyüttes építtetője kapta. A kastély építése 1860 körül kezdődött az észak-déli hosszanti tengelyű szárnyépület felhúzásával, majd 1881-ben folytatódott és több lépcsőben 1901-ben fejeződött be. A kastély a romantikus nyaralóépítészet körébe sorolható, annak ellenére, hogy az épület szimmetrikus elrendezésű.

Parkban szabadon álló, tagolt tömegű, kétemeletes kastély. A három egymással párhuzamos, kis hajlású nyeregtetővel fedett keresztszárnyat alacsonyabb, lapos tetős, szintenként visszalépő, balusztrádos teraszú szárnyak kötik össze. A timpanonos középső keresztszárny K-i oldalán árkádos kocsiáthajtó. A Ny-i homlokzat végein árkádos pavilon fölött balusztrádos terasz. A földszinti folyosók dongaboltozatosak, a többi tér síkmennyezetes. Belső: a középrizalitban a földszinten faburkolatos terem kandallóval, az emeleten az egykori nagyterem (megosztva), háromkarú lépcső öntöttvas korláttal, színes üvegablakok. Építtette Orczy Andor. A kastélyparkban egykorú pince és új építésű melléképületek.