Hajdú-Bihar megye

A Hodossy-kastély, melyet többször átalakítottak, és mára csak egy része maradt meg, melyben ma óvoda működik. A kastély falára a Bihar Vármegyei Múzeumi Emlékbizottság 1929-ben a 80.évforduló alkalmával emléktáblát helyezett el, melyen feltüntették 8 ártándi katona nevét, kik a szabadságharcban haltak meg.

A város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a klasszicista stílusban épült, egyemeletes Semsey-kúria. Az építési tervek és a kivitelezéssel kapcsolatos iratok nem maradtak meg, ezért csak az építési stílusból datálják általában az 1840-es évekre a kastély felépítését. Eredetileg – a korabeli udvarházak építkezési szokásaihoz hasonlóan – csak a park és udvar felől volt bejárata. A négy kőoszlopon álló kocsiáthajtó díszes vasrácsos mellvéd korláttal körülvett, süttői rózsaszín márványpadlós, lapos födémje az emeletről kijáró, nagyméretű terasz.

A község büszkesége a XII-XIII. században épült várkastély, mely leghíresebb lakója után a Bocskai nevet viseli. A XV. sz. végén Corvin János, majd ezt követően az Ártándy család birtoka volt. Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A XVI. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.

Téglást 1799-ben gróf Bek Pál arisztokrata szolgálati jutalmául királyi adományként kapta I. Ferenc (1768-1835) 1792-1835 magyar királytól. Ő épített egy kastélyt (udvarházat), a lakott terület határán 1800-1803 között. 1817 után Debrecen királyi biztosának tisztét, s földmérő-mérnöki képzettsége révén részt vett Téglás község rendezésében, utcái szabályozásában, sakktáblaszerű kialakításába. A kastély jelentős könyvtárral rendelkezett,

A kastély építése 1820-ban fejeződött be, a nagyváradi prépost tulajdonlása alatt. A kastély késő barokk stílusú T alaprajzú 1 toronnyal rendelkező épület. A II. világháború utána helyi tsz elnök lakásásnak rendezték be, majd agronómus mérnökök lakták. A kastélyban a felújítás után, 1962. decemberében 50 fős férfi szociális otthont hoztak létre. 1968-ban, az átszervezések után tüdőbetegek szociális otthonaként működött, aminek következtében teljesen kicserélődtek a lakókkal együtt a betegségtől tartó dolgozók is. 1971 –től Értelmi fogyatékosok pszichiátriai otthona.

A Rhédey-Wesselényi-Bethlen szoba korabeli bútorokkal van berendezve. Itt állították ki az 1850-es években készült íróasztalt és széket,. A közelmúltban gróf Rhédey Claudiát, Rhédey Jánost és Rhédey Gábort ábrázoló, Moronyák József Kossuth-díjas festő alkotásait ajándékozták a kastélynak. A tárolókban levéltári anyagok, a hölgyek XVII-XIX századi kézimunkái kapnak helyet. A kastély dísztermében rendezvényeket tartanak 30-50 fő részvételével. A kastélyt hajdanán angolpark és arborétum vette körül, amelynek mára már nyomai sincsenek